Az adattárolásban nincsenek mindenkire illő “konfekció” megoldások. Mielőtt tehát döntene az adattárolás módjáról, mindenképpen tisztáznia kell, hogy milyen mennyiségű adatról van szó, és hogy miért is kell azt tárolni. Az adattárolás és adatmenedzsment témakörét 14 pontban tekintjük itt át.
1. Ismerje meg az adatait
Ahhoz, hogy egy cég eredményes és költséghatékony adattárolási stratégiát alakíthasson ki, először meg kell érteni az adatok üzleti értékét, felismerni azok kritikus fontosságát.
Amikor az adattárolás menedzselésére vonatkozó szabályzaton dolgozik, tegye fel az alábbi kérdéseket:
- Ha elvesznének az adatai, milyen gyorsan kellene azokat visszaszereznie?
- Milyen gyorsan kell hozzáférnie az adatokhoz?
- Mennyi ideig kell megőriznie az adatokat?
- Mennyire kell biztonságosnak lennie a tárolásnak?
- Milyen szabályozási követelményeknek kell a tárolás során megfelelni?
Gondolkozzon el azon, hogyan akarja kombinálni a tranzakciókból származó multistrukturált, illetve az e-mailekből, a hálózatból és más helyekről származó, félig strukturált és strukturálatlan adatokat?
Győződjen meg róla, hogy a kiválasztott adatmendzsment-platform képes-e hónapok, vagy évek adatmodellezési erőfeszítései nélkül összehozni ezeket az adattípusokat!
3. Értse meg a megfelelőségi követelményeket
Ha egy tőzsdén jegyzett, vagy egy erősen szabályozott tevékenységet folytató cégnél (pénzügyi szolgáltatások, egészségügy) dolgozik, akkor a megfelelőségi (compliance) és a biztonsági követelmények igen magasak.
Ha szeretné kiszervezni az adattárolást és az adatmenedzsmentet, előtte mindenképpen győződjen meg róla, hogy a kiszemelt szolgáltató megfelel-e a magasszintű biztonsági és megfelelési követelményeknek. A megfelelőségi szabályok be nem tartása később komoly büntetésekhez vezethet.
4. Készítsen adathelyreállítási szabályzatot
A megfelelő adathelyreállítási szabályzat egyaránt szükséges a belső adatkezelés és a jogi megfelelőség miatt is. Miközben egyes adatokat akár évekig is meg kell őrizni, másokra csak napokra lesz szükség.
A rendszer felállítása során azonosítsa a cég számára legfontosabb adatokat, határozza meg a tárolásmenedzsment erőforrásait ennek megfelelően. Lehetséges például, hogy egy cég számára az e-mailek fontosak, de a cégen belül is létezik egy csoport, amelyiknek a levelei még fontosabbak, ezért a tárolásnál és archiválásnál elsőbbséget kell élvezniük. Ilyenkor meg kell bizonyosodni róla, hogy az adatmenedzsment erőforrásait a fontosabb feladatra összpontosítsuk.
5. Keressen olyan megoldást, ami illeszkedik az adataihoz
Sokan azt hiszik, elég eldönteniük, hogy DAS, SAN, vagy NAS tárolást szeretnének. Ez fontos, de nem elégséges.
Míg a Fibre Channel SAN tárolás kitűnő lehet egy jól strukturált adatbázisnál, sok alacsony késleltetésű írás/olvasás művelet esetén, nem megfelelő a tüskeszerű, strukturálatlan videós munkaterhelésekre. Az egységes “mindenre jó” megoldás helyett ma a tájékozottabb vevők a munkaterhelés karakterisztikájához illesztik a tárolást, így a megfelelő feladathoz a megfelelő tárolási stratégiát alkalmazzák. Ez ugyanúgy érvényes a felhős, mint a helyszíni tárolásra.
6. Ne a kezdeti költségek határozzák meg a döntését
Egy tárolási megoldás valódi költségeit a sok éven át tartó működés határozza meg. Hogy erről fogalmat alkothasson, ismernie kell az adatmenedzsmenttel foglalkozó munkatársak, a külső támogatás, a monitoring, sőt, még az esetleges adatvesztés költését is. Ezek mellett eltörpül a beszerzés és a beüzemelés kezdeti költsége.
Sok felhasználó a kezdeti árengedmények miatt dönt egyik, vagy másik tárolási rendszer mellett, de nem veszi figyelembe az évek alatt, a használat során összeadódó költségeket.
A skálázhatóság, a technológia frissülése, a működési költségek (energia, adminisztráció, helyigény, támogatás) – ezek mind olyan tényezők, amiket figyelembe kell venni. Hosszabb távon ezek a tényezők sokkal jobban befolyásolják a költségeket, mint egy rövidtávú árengedmény.
7. Alkalmazza a többszintű tárolási megközelítést
Alkalmazzon megfelelő tárolót a megfelelő adatokhoz. Az aktívan használt adatokhoz a leggyorsabb technológia, például az SSD a legalkalmasabb, viszont a mentések archiválásához kitűnően megfelel a kevésbé költséges felhő vagy merevlemez is.
Győződjen meg róla, hogy a rendszere képes különböző tárolási szintek használatára, így a szükséges teljesítményhez az alkalmazás változtatásával lehet igazodni, nem szükséges minden esetben átépíteni azt.
8. Ismerje meg a felhőket
A tárolásra szolgáló felhők nem egyformák. Egyes felhőket a mentések archiválására optimalizálták, mások elsődleges adattárolókként jók, de vannak olyanok is, amik használata semmilyen célra nem ajánlott. A legolcsóbb tároló is igen drágává válhat hosszabb távon, ha elvesznek, vagy hozzáférhetetlenné válnak a rajta tárolt adatok.
9. Vizsgálja meg alaposan az adattárolást kínáló szolgáltatókat
Biztos lehet benne, hogy sok olyan szolgáltató van a piacon, amelyik megfelel a követelményeinek. Válasszon olyat közülük, amelyik kitűnő technikai támogatást nyújt és figyelmes ügyfélszolgálati munkatársakkal rendelkezik.
Az adattárolással kapcsolatos problémák mindig nagy hatással vannak a cége működésére. Ha ezeket sikerül időben megoldani, az az Ön sikerességére is kihat. Feltétlenül készítsen egy listát arról, mit is vár az adatvédelemtől. Kérdezze meg a szolgáltatót, mit tud ebből teljesíteni.
Kapacitás, teljesítmény, rendelkezésre állás és hibatűrés – az adattárolás-szolgáltató kiválasztásánál ezek a legfontosabb tulajdonságok. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a szolgáltató tud-e innovatív megoldásokat nyújtani – mint például a thin provisioning – tudja-e az adatszinteket kezelni (tiering), vagy képes-e deduplication alkalmazására.
Érdemes tudatában lennie, hogy nem terhelheti át az adatokért vállalt teljes felelősséget az adatokat tároló külső szolgáltatóra. Alapvetően minden cég maga felel az adataiért.
10. Ne tároljon redundáns adatokat
Sok cég nem tervezi meg adatai tárolását. Ennek köszönhetően gyakran redundáns adatokat is tárolnak. Amikor a lemezek még drágák voltak, a cégek még körültekintőbbek voltak. Az árak csökkenésével sajnos egyre gyakrabban találkozni feleslegesen tárolt adatokkal. Mindez bonyolulttá teszi annak megállapítását, hogy mi az érvényes és mi az elavult adat és rontja az adatbázis teljesítményét is. A tárolás előtt fontos tehát átnézni az adatokat és csak azt tárolni, ami arra érdemes.
11. Győződjen meg róla, hogy az adatai biztonságban vannak
Az IT környezetben történő adatmenedzselés során prioritást kell biztosítani a biztonságnak. Ez a biztonság kettős: egyszerre virtuális és fizikai. Az adatok titkosítása elsődleges fontosságú, hogy még akkor se legyenek olvashatók, ha esetleg illetéktelen kezekbe kerülnének. A titkosítás maga még nem elég. Fontos, hogy a titkosított anyagokról mentés készüljön, és azt egy külső helyszínen tárolják. Így a céges adatok akár még egy tűz, vagy más természeti csapás esetén is helyreállíthatók maradnak.
12. Alkalmazzon deduplikációt, klónozást és pillanatfelvételt
A deduplikáció, a klónozás és a pillanatfelvétel (snapshot) jelentősen csökkentik a tároláshoz szükséges helyet, miközben biztosítják az adatok verziókontrollját. A legújabb fájlrendszerek, mint a nyílt forráskódú ZFS, mindezt tudják.
A SAN pillanatfelvételek biztonsági mentéssé alakíthatók, amiket az IT a rendszeren kívül is tárolhat. Ez lehetővé teszi, hogy a szokásos napi mentés helyett egy óra alatt is több mentést készítsenek.
13. Biztosítsa, hogy adatait a tárolás után is megtalálja
Az elektronikusan tárolt adatok kereshetősége, a gyors és pontos keresési találatok meghatározó jelentőséggel bírnak. Csak így hozható ki napi szinten és sürgős esetekben a legtöbb az adatokból. Ha szükség esetén nem tudja megtalálni az adatokat, miért is vannak?
14. Legyen katasztrófa utáni helyreállítási terve és teszteljen folyamatosan
A biztonsági mentés helyreállítási terv nélkül olyan, mint a kinyithatatlan széfbe zárt érték.
Akármilyen biztonsági mentési módszert választ, rendszeresen tesztelje azt, ne csak évente, vagy havonta egyszer! Csak a hetente elvégzett, véletlenszerű tesztelés (és annak dokumentálása) biztosítja, hogy vészhelyzet esetén valóban vissza tudja állítani adatait.
Emlékezzen a 3-2-1 szabályra: készítsen mindenről, ami fontos legalább 3 másolatot, készítse ezt legalább 2 különböző formátumban, és legalább 1 példányt tároljon külső helyszínen!
